Mennyi kalóriát kell bevinnie egy versenyzőnek, hogy megnyerhesse a Tour de France-ot? Ezt a kérdést tette fel az amerikai Lynchburg Egyetem fizikusa, John Eric Goff, aki a kerékpáros- körverseny tudományos modellezése mellett a világbajnokságokon használt focilabdák aerodinamikáját, valamint a teniszcipők és a pályák közti súrlódást is kutatja.
Sokan éppen ezekben a napokban tesznek próbát: milyen az élet kifliszacskók, PET-palackok és jégkrémes dobozok, azaz egyszer használatos műanyagok nélkül? A Plastic Free July 2011-ben Ausztráliából indult, és mára világméretű, divatos kezdeményezéssé nőtte ki magát. Aktualitására az utóbbi idők több tudományos felmérése és felfedezése is rávilágít.
Nem csupán az eddig ismert problémákat okozza a stressz: szervezetünknek azt a képességét is gyengítheti, hogy kezelni tudja a betegségeket.
A szén-dioxid-termelésért nem kizárólag az ember felelős; hogy a viszonyok alakulását modellezni lehessen, a természetes forrásokat is fel kell térképezni.
Az átlagos hőmérséklet az agyban 38,5 Celsius-fok, vagyis több mint két fokkal magasabb, mint a szájban. Az agy mélyebb régióiban pedig gyakran túllépi a 40 fokot is, azt az értéket, amely a test más helyein lázzal lenne egyenlő.
Meglepő ténnyel szembesültek Norvégiában: az országos egészségügyi rendszerből származó adatok szerint a bevándorló anyák gyermekeinél átlagon felüli az autizmus kockázata.
Az ijesztő események jobban bevésődnek az agyunkba, a kellemesebbeket egyre nehezebb felidézni. Az okokat amerikai szakemberek keresték.
Amerikai tudósok az optimista világszemlélet és az életkilátások közti kapcsolatot vizsgálták, ezúttal nők körében, rendkívül nagy mintán.
Akik az elzáródott petevezetékük miatt nem esnek teherbe, azok közül kevesebben szorulnak lombikbébi-eljárásra, mint eddig gondolták. Ezt a meghökkentő feltételezést tette közzé Lindsay Machan kanadai röntgenorvos.
Bár atomerőművek több mint fél évszázada működnek, a sugárzó hulladék végleges eltemetéséhez csak most készült el az első, föld alatti tároló.
Japán kutatók – a világon elsőként – a Földre szállított aszteroidamintákban aminosavakat találtak, amelyek az élet alapvető építőköveinek tekinthetők.
Sötétkamra, hánytató forgószék és dzsungeltúra is az űrhajósok felkészítéséhez tartozott a hőskorban. Mai utódaik inkább víz alatt tréningeznek, és – Gagarintól eltérően – már pisztolyt sem visznek magukkal.
Ausztrál táncosok segítettek kideríteni, miként alkalmazkodnak a mozgás és terhelés közben fellépő fájdalmakhoz.
A nemek közötti különbségek egyik kevésbé szembetűnő, ám egyértelműen meglévő példája a nők fázékonysága.
Az eddig létrehozott, egyes ingereket felismerő robotkarokhoz képességein túllépve az amerikai Cornell Egyetem tudósai egy olyan univerzális eszközt alkottak, amely képes azonosítani az érintést, a nyomást, a hőhatásokat vagy akár a vágásokat is.
Azt gondolnánk, hogy ki-ki neveltetése, környezete, tájékozottsága alapján alakítja ki politikai nézeteit, ám amerikai kutatók indokoltnak találták megvizsgálni, van-e neurológiai alapja is a meggyőződésnek.
Hibának is mondható lenne, de az orvosok tanulságként kezelik azt, ami beárnyékolja az első sertésszív-transzplantációt.
A megszokottól eltérő oltási stratégiával lehet harcolni a majomhimlő ellen, vakcinák ugyanis már vannak. De korai még ezen gondolkozni, mert úgy tűnik, a vírus terjedése más módszerrel is kordában tartható.
Úgy néz ki, mint egy repülőgép, csak éppen a turbinái ellenkezően működnek.
A napi edzés időzítésénél az is számít, melyik nemhez tartozunk – foglalható össze amerikai szakemberek véleménye, amely megerősít korábbi kutatási eredményeket.
